Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy szombaton került sor a Siófok-Dunaújváros összecsapásra, így aztán majdnem 3 meccset tudtam végignézni.

Időm úgy engedte, hogy a serdülő (ifjúsági) meccs második félidejére értem ki a csarnokba. Akkor már a Siófok behozhatatlan előnnyel vezetett újvárosi ellenfelével szemben. Látszott, hogy egységesebb, jobb csapat a hazai gárda. Az érdekessége a dolognak az volt számomra, hogy az újvárosi mezeken felfedezhettem az „Akadémia” feliratot. Tehát elindult.:) Amint látom azonban, kell még bőven igényes szakmai munka ahhoz, hogy ez a garnitúra akár csak a Siófok hasonló korosztályát beérje. Remélem, meglesz hozzá minden szükséges dolog; megfelelő edzők és tárgyi feltételek, mert van mit gyakorolni. Mivel nem akárki – Radulovics Bojana – a szakmai munka felügyelője, így merem remélni, hogy előbb-utóbb az eredmények is szebbek lesznek, mint ezen a találkozón, ahol 50 gól közelében járt a kapott gólok száma. Sajnálom, hogy végül Mátéfi Eszter nem vállalta a munkát, jó lenne, ha legalább Farkas Andreát sikerül alkalmazni a kapusok mellé, az eredeti terveknek megfelelően, ő az Újváros egyik legendája, kiemelkedő játékos múlttal, valamint élvonalbeli kapusedzői tapasztalattal.

NBI, Alapszakasz, 1. forduló – Ifjúsági: Siófok - Dunaújvárosi NKS (49 - 28)

Ezt követően került sor a juniorok összecsapására. Ők már tavaly is nagyon látványos fejlődést mutattak, mint emlékezetes, végül 5. helyen végeztek a bajnokságban. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy többen ebből a keretből az első csapattal készülhettek, a kiváló mester, Kiss Szilárd keze alatt. Így profitálva abból az egyébként hátrányos helyzetből, hogy kevés felnőtt korú játékosa volt a csapatnak.

Takács Fruzsi nagyon jól fogja össze társait (miközben ő maga is eredményes átlövésekből), a kapusok is jó teljesítményt nyújtottak. Ahogy múlt az idő, egyre nőtt az előny is. Ha jól emlékszem, 8 gól is volt közte. A vége felé a Siófok, mindent 1 lapra téve támadott, sikerült is valamennyit kozmetikázni a gólarányon, de tulajdonképpen a vendéggyőzelem nem forgott komoly veszélyben. Gratulálok a junioroknak! Szép volt.

NBI, Alapszakasz, 1. forduló – Juniorok: Siófok KC - Dunaújvárosi NKS (40 – 43)

A 2 első csapat találkozója előtt a kézis közvélemény egyértelmű, könnyed siófoki győzelemmel számolt. Mint ismeretes, a siófoki klub, nem sajnálva az anyagiakat, leigazolt több kiváló játékost, akiket a meccs elején külön be is mutattak. A siófokiak felkészülését, szemben a tavalyi évvel most semmi sem zavarta különösebben, ha csak azt nem vesszük annak, hogy váratlanul az ölükbe hullott Bogdanovics Anna leigazolásának lehetősége is. Mindent megtettek, hogy felkészülten várják a szezont, mint emlékezetes, a Beszédes iskola felújított csarnokában került sor egy rangos nemzetközi tornára, melyen a hazai csapat nagyon szépen szerepelt, 4. helyet ért el, legyőzve többek között a Fradit is.

A siófokiak a hagyományos szerelésben, az újvárosiak vadonatúj, piros-fehér garnitúrában léptek pályára. (Mindhárom újvárosi csapat ezt a fajta egységes mezt viselte.) A meccs első találatát a Siófok érte el, de igazából sokáig egyik csapat sem tudott számottevő előnyre szert tenni. Volt úgy, hogy az Újváros, volt, hogy a Siófok vezetett, ez a vezetés azonban nem nagyon jelentett 1-2 gólnál nagyobb különbséget. Ahhoz képest, hogy a hazai csapat számított favoritnak, a vendégcsapat, Ferling Detti vezetésével, nagyon jól tartotta magát. Jól szűrték a siófokiak próbálkozásait, Gáspár Gabi és a kapuban egyértelműen javuló teljesítményt mutató Vig Vivi vezérletével, és abból többnyire eredményesen indították támadásaikat is. Pedig nem akárkik játszottak a másik oldalon, hiszen Bogdanovics újra igazolta kiváló képességeit, valamint olyan játékosok sora próbálta bevenni az újvárosi kaput, mint a felkészülési meccseken egyértelműn jó Bódi Berni, Mörtel Reni, De Sousa, na és még nem is beszéltem Szalay Babettről, aki vékony testalkatát meghazudtoló bátor játékra képes bármikor, valamint Szepiről (Szepesi Ivett), aki az egyik legkiegyensúlyozottabb szélsője a mai magyar élmezőnynek.

Ami ebben a szakaszban nekem leginkább hiányzott részünkről, az a hatékonyabb beállós játék, valamint a szélek többszöri megjátszása. Néha a visszarendeződés sem volt tökéletes. (Egyértelműen kellettek volna még a felkészülési meccsek, amiket a nyáron nem sikerült lejátszani, szemben a siófokiakkal, akik számos kemény meccsel alakíthatták keretüket, játékukat.) A félidő végére a Siófok végül 2 gól előnyt szerzett. Jött a pihenő, amire nagy szükség is volt, a nyárias melegben.

A második félidő elején az újvárosi lányok kicsit „bent maradtak az öltözőben”. Akkor úgy tűnt, a Siófok igazolja a várakozásokat, és sokgólos győzelmet arat. Ebben az időszakban már mindkét oldalon éltek azzal a lehetőséggel a csapatok, hogy az ellenfél legjobbját emberfogással próbálják meg kikapcsolni. Újvárosi oldalon ezt a feladatot Gáspár Gabi látja el, hagyományosan, de most, amikor már elfáradt, nagyon jól helyettesítette őt Berta Niki is.

A kiállításokkal a bírók nem spóroltak, már a meccs kezdetétől. Volt olyan, hogy csak 4 játékosunk volt a pályán. Hogy ezek mennyire voltak jogosak, vissza kell nézni, a következtetéseket le kell vonni, mert az nem jó, ha huzamosan kevesebben vagyunk, mint az ellenfél, hiszem egyébként is elég rövid a kispad. A hátráltató körülmények ellenére, néhány jól sikerült cserével, mégis sikerült új lendületet adni a csapatnak. Nem is álltunk meg az egyenlítésig. Jó érzés volt érezni, látni, hogy – méltóan a hagyományokhoz – milyen tartása van a csapatnak. A végjátékban, sajnos, kiütközött a fáradtság. 2 gólhelyzetből is sikerült a kapufára dobni a labdát. Ezzel szemben az ellenfél nem hagyta ki a lehetőséget, így a végén 3 gólos győzelmet és 2 pontot könyvelhetett el.

NBI, Alapszakasz, 1. forduló: Siófok KC - Dunaújvárosi NKS (33 - 30)

A hazaiak, teljesen természetesen, ünnepeltek, az újvárosi lányok és stáb inkább bosszúsak voltak, mint szomorúak, nem is lett volna miért elkeseredni. Ez a meccs megmutatta, hogy van mire építkezni. A tudás, a kézilabda kultúra, a tartás ma is, változatlanul, sajátja a csapatnak, bár hiányoznak a távozók. Sok munka van még, folyamatosan viselni kell a „munkásruhát”, az biztos. De rengeteg pozitívum volt ebben a meccsben – akár a fiatalok játéka, akár a jó védőmunka, akár Vig Vivi (ezen a meccsen végig ő kapott bizalmat) javuló teljesítménye - ami egyértelműen ösztönző lehet a továbbiakra nézve. Egy jó, alaposabb felkészülést elvégző ellenfélnek voltunk teljesen egyenrangú partnerei. A közönség egészen biztosan jól szórakozott, a szurkolók pedig – mindenki vérmérséklete szerint – vagy elégedettek voltak, vagy kevésbé, ahogy az már lenni szokott.

Lesz mit elemezni a videó felvételek alapján. Ha jól tudom, a meccset vetíti majd a Sió TV is, ismétlésben, a következő héten.

A nézőtér soraiban üdvözölhettük, sokak mellett, a mindannyiunk által nagyon szeretett Balogh Beát is, aki jelenleg Marcaliban edzősködik és él családjával. Elmondta, hogy szeretne még ebben a szezonban játszani is. Természetesen nagyon szorítunk neki, bár nagyon hiányzik.