Ehhez a 7. helyhez pénteken még meg kellett verni az egyik vetélytársat, mégpedig a már most is figyelemre méltó játékosállománnyal rendelkező Veszprém csapatát.
Nem kezdődött túl jól a meccs. Inkább a vendégek támadásai sikerültek, védekezésünk nem volt eléggé összeszedett, így az első játékrészben az ő akaratuk érvényesült, bár az is igaz, hogy szerencsére túl nagy előnyre nem tudtak szert tenni.
Miután sikerült ezen, valamint a támadások befejezésének hatékonyságán javítani, ez a vendégvezetés is semmissé vált, annyira, hogy a félidő végén már az újvárosi csapat vezetett, ha minimálisan is, vagyis 1 góllal.
A második félidő elején sebességet váltott a hazai csapat. Hiába próbálta meg az ellenfél Ferling Dettit emberfogással kikapcsolni, Balogh Bea vezérletével gyors lerohanásokkal egyre nagyobb lett a különbség a két csapat között. Jó cserének bizonyult Erdősi Ildikó is, aki a meccs elején jó teljesítményt mutató, de talán kicsit elfáradó Nagy Ivett helyén robbanékony, villámgyors játékot mutatott, na és biztosan értékesítette a ziccereket is. Jókai Nóri is egyre többször talált a kapuba.
Szintén öröm volt látni Sári Barbi jó játékát, technikás megoldásait is, a beálló poszton, ahol ebben a szezonban elég hullámzó teljesítményt láthattunk a csapattól.
A veszprémiek (akik közül a mérkőzésen nem lépett pályára Emberovics Míra) küzdöttek, de igazából a második játékrészben csak csökkenteni tudták a gólkülönbséget, amelyik aztán végül beállt 4 gól körülire. Ezt sikerült is megőrizni, így a végeredmény 35-31-es hazai győzelmet jelzett, nagy örömére a nem túl nagy számú, de szépen szurkoló hazai publikumnak.
Azért a csapatok teljesítményén már mutatkozott némi idény végi forma, bár az, amikor az újvárosi lányoknak sikerült felgyorsítani a játékot, nagyon tetszett. Valamint az is, hogy Detti nem adta meg magát, végül még az emberfogás ellenére is 10 góllal járult hozzá ahhoz a győzelemhez, aminek kapcsán egy kellemes emlékkel, pozitív élménnyel búcsúzhattunk a bajnoki szezontól.
Most pihenés – következne. Azonban Kiss Szilárd, szakmai igényességének megfelelően, +3 hét levezető edzést vezényelt a Csapatnak, megelőlegezve az alapozást, amely majd július közepén kezdődik (folytatódik?:)).
A meccs előzményéhez tartozik egy – szerencsére a végén okafogyottá vált – hír, mely nagyon megdobogtatta a szívünket, borzolta idegeinket. A helyi lap cca. azt a címet adta a beharangozónak: ’Ma elköszön a szurkolóitól Bába Mihály’. (ma már nem így olvasható) Nagy volt az elképedés és a csodálkozás csapatunk gyúrójának távozása hírére. Ám mint az utóbb kiderült, csak a félreérthető fogalmazás szerint volt ez így. Örömmel és megkönnyebbülve olvastuk magának az érintettnek a cáfolatát, hogy erről szó nincs. Ennek ellenére grat. a 26 évhez! Na és természetesen nagy köszönet és tisztelet Misinek!
A Csapat tehát megtette a magáét. Várjuk a folytatást! Nem csak a Csapattól!
Szép volt csajok, szép volt Csapat! Nagy-nagy köszönet nektek! Na és mindenkinek, aki még munkájával, vagy szurkolásával hozzájárult az eredményekhez!