Blézer és munkásruha
Csilla 2010.11.11. 14:35
Dunaújváros - Bevallom, kicsit féltettem a női kézilabdacsapatot kedden, amely a szombati, érdi tempós mérkőzés után két nap múlva ismét parkettára lépett.
Mégpedig egy válogatottakkal felálló, komolyabb hullámvölgy után fogadkozó, nagyon akaró békéscsabai gárda csarnokában.
Nos, az aggodalom felesleges volt. Kiss Szilárd, a Dunaújvárosi REK mestere a pozitív fejleményeket szakmailag is megmagyarázta.
- Azt vallom, hogy játékra a legjobban játékkal lehet felkészülni. Természetesen ehhez az is kell, hogy a kézilabdázók jó állapotban legyenek. Hosszú távon ez nem megy. Heti két komoly mérkőzést abban a ritmusban, ami jelenleg jellemzi a kézilabdát, nem lehet lejátszani sikerrel. De most ebből mi kifejezetten jól jöttünk ki. A lábunkban volt még a szombati tempó.
- Meglepő, amit a mérkőzés után mondott: akaratban, küzdésben is jobbak voltunk a hazaiaknál. Holott azt hihettük: a Békéscsaba mostani helyzetében megszakad a győzelemért. Tiz meccsből hatszor vesztettek.
- Úgy láttam, a hazaiak igyekezete görcsösségbe, ijedtségbe váltott át. Mi pedig harcoltunk jóval kisebb teherrel a vállunkon. Úgy jellemezném: az első félidőben blézerben játszottak a lányok, a második félidőben pedig olajos munkásruhában. Ez utóbbival nyertünk. Rendkívül jól védekeztünk, amihez nagyszerű kapusteljesítmény párosult, és a lerohanásaink végén koncentráltan, eredményesen használtuk ki a ziccereket. Akkor szorítottak meg bennünket a hajrában, amikor ők is védekezést váltottak. Ekkor Radulovics és Ferling páros játéka okozott nekik gondot. De Csabán nyerni mindenképpen pozitív teljesítmény.
|