handball.hu: Láttad a lányokon azt a felszabadultságot, amiről a mérkőzés előtt beszéltél?
Róth Kálmán: Igen, mégpedig olyan jellegűt, amely a védekezésben nagyon komoly fegyvertényt jelentett. Támadásban pedig lényegesen bátrabb dolgokat mutattunk, mint az előző meccseken.

handball.hu: Úgy tűnik, hogy Zácsik egyre inkább felveszi a csapat ritmusát…
Róth: Ez elsősorban abból adódik, hogy viszonylag kevesebb mérkőzést játszott, mint a többiek, hiszen a felkészülés más szakaszában érkezett közénk. Egyre jobban formába lendül, egyre inkább megismeri a társait.

handball.hu: Van rá esély, hogy az Európa-bajnokság után komolyabb klubok is felfigyelnek a lányokra?
Róth: Nagyon bízom benne, hiszen a magyar kézilabdának az lenne a jövője. Van ebben a csapatban két-három olyan lány, akik talán már magasabb rendű feladatokra is alkalmasak lehetnek igen rövid időn belül. Szeretnénk, ha a most még az élmezőny számára ismeretlen játékosokat észrevennék az élklubok. Nagyon szeretnénk őket megmutatni nekik.

Hornyák Dóra: Nem gondoltam, hogy ennyire sima győzelmet tudunk aratni az oroszok ellen, de azért bíztam magunkban, hogy föléjük tudunk kerekedni. Egyszerűen jobbak voltunk náluk, ezen kívül a szív és az akarat sem hiányzott. Az látszott, hogy a meccs elején idegesek voltunk, aztán már nem volt baj. Egy percig sem éreztem görcsöt magamban, felszabadultan játszottunk.

handball.hu: Egyszer már találkoztunk döntőbeli ellenfelünkkel, Norvégiával…
Hornyák: Azon a meccsen sem játszottunk olyan rosszul, ráadásul nem rossz csapattal ikszeltünk. Ha okosabbak leszünk, akkor le tudjuk őket győzni, hiszen ők sem verhetetlenek.

Zácsik: Be kellett illeszkednem a csapatba, ami az elején igen nehéz volt, mert nem készültem velük végig a hét hetet, úgyhogy a tréningek mellett a meccseken edződtem. Kálmán bácsi már az elején elmondta, hogy meccshiányom lesz, amit az Eb elején lehetett is látni, aztán viszont egyre inkább belerázódtam. Úgy gondolom, hogy minden mérkőzésünket a védekezésünknek köszönhetően hoztunk, az Eb alatt mi kaptuk a legkevesebb gólt. A fináléban a norvégokkal találkozunk, akikkel már egyszer ikszeltünk a torna folyamán, de most már megverjük őket.

handball.hu: Miben voltunk ennyivel jobbak, mint az oroszok?
Kovacsics: Abban, hogy feljavult a támadójátékunk, meg tudtuk keresni az orosz csapat gyengéit, a védekezésünket pedig az eddigi szinten tartottuk, hiszen erre nem sok panasz lehetett ezen az Eb-n, kevés gólt is kaptunk eddig. Azt az orosz együttest szorítottuk 23 gólra, aki eddig mindig úgy nyert, hogy nagyon sok gólt kapott, de mindig többet lőtt.

handball.hu: Mennyire érzed erősnek döntőbeli ellenfelünket, Norvégiát?
Kovacsics: Az első középdöntő mérkőzésünkön döntetlent értünk el ellenük, amelyet reális eredménynek tartok. Nem tartom bajnak, hogy akkor nem nyertünk ellenük, mert akkor benne lehetne a kalapban, hogy elbízzuk magunkat, és a második találkozón fordít az ellenfél. A döntetlen ilyen szempontból is nagyon jó eredmény volt, arról nem is beszélve, hogy így is megnyertük a csoportunkat. Most tiszta lappal indulunk ellenük, és az biztos, hogy a lehető legjobban felkészülünk velük szemben, hiszen a legfényesebb éremért játszunk velük, és ez nagyon nagy szó.

handball.hu: Milyen lesz hazai közönség előtt Eb-döntőt játszani? Nem fog feszélyezni?
Kovacsics: Már játszottam teltházas közönség előtt döntőket, fantasztikus érzés lesz nekünk, győrieknek is Győrben szerepelni, hiszen tudjuk, hogy itt milyen hangulat szokott lenni, ami rengeteg pluszt ad a csapatnak. Nem hiszem, hogy ez negatív irányba fordulna, inkább felpörget minket.

handball.hu: Mi ennek a válogatottnak a titka?
Kovacsics Anikó: Hihetetlenül összeszokott, és egymást mindenben segítő társaság vagyunk. Két éve játszunk együtt Róth Kálmán irányításával, és ezalatt az idő alatt a csapat magja nem változott. A tavalyi világbajnokságot is együtt csináltuk végig, de a fő célunk a hazai rendezésű Eb volt. Igazi csapatjátékosok vagyunk: ha az egyikünknek nem megy, akkor húzza a másik, és ez minden meccsen, felváltva így megy.