Szerző: Horváthné Szőnyi Etelka

A 2 héttel ezelőtti vereség és az ismert körülmények (a csapat bizonytalan anyagi helyzete, Boki hiánya, Ivett sérülése) tudatában kicsit aggódva, legtöbben talán rezignáltan, gondoltunk a következő találkozóra Bohus Bea csapatával.

Igaz, annyira azonban engem nem izgatott, hogy mi lesz az eredmény, mert azt tudtam, hogy a Csapat mindent meg fog tenni azért, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az összecsapásból.

A meccs előtt meglepődve vettem tudomásul, hogy van ifi (serdülő is volt) találkozó is. A rájátszásban ez nem egyértelmű, ezért ha nincs róla tájékoztatás (csapatoldal??), na és külön nem jár utána, mert esetleg nincs ideje, akkor így jár az ember.

Így is láttam az ifi-meccs nagy részét, amikor a fiatalabb korosztály nagy gólarányú győzelmet aratott a Viharsarokból érkezett ellenféllel szemben. Később hallottam, hogy a serdülők is nyertek, mindkét gárdának gratulálok!

Erre a meccsre (remélem, többre is majd) a csarnokba érkezett Farkas Andrea a Dunaferr legeredményesebb korszakának hálóőre, hogy szakértő szemmel kövesse a kapusok teljesítményét. Legközelebb is szeretettel várjuk! (Mint minden kedves régi ismerőst.) Elég szép számmal voltak jelen a BL-győztes csapattagok, mivel még ott volt Bohus Bea, Mátéfi Eszter, Balogh Bea, Oblisz Anita, na és örömmel láttam, hogy legalább a csapat mellett, bár fura így civilben, ott volt Radulovics Bojana is. Mindig jó őket együtt látni.

Számítottam rá, sajnos, nem csalódtam, hogy érdemtelenül kevesen leszünk ott a csarnokban, a nézőtéren. Nekem különösen fura azok távolmaradása, akik régen rendszeres látogatói voltak legalább a hazai meccseknek.

Azok viszont, akik végül eljöttek, nem bánták meg, abban biztos vagyok, kivéve azt a pár csabai drukkert, akik ott voltak a nézőtéren. A csabai B-közép érzett valamit, mivel egyáltalán nem jelentek meg pénteken. (Az előző eset óta ezt annyira nem bántam.)

A csabai csapat sokkal több variációs lehetőséggel rendelkezik, tekintettel hosszabb kispadjára, mégis: tegnap este a szép, változatosabb játékot mégis az újvárosi csapattól láttuk. Érződött a csapaton egy felszabadultság, görcs nélküli állapot, amikor általában bejönnek azok a dolgok, amik máskor, sajnos, nem.

A meccs előtt volt egy olyan gondolatom, hogy a Csaba, tudatában az előző találkozón aratott, viszonylag biztos győzelmének, valahol azt gondolja, hogy ez a meccs úgyis meglesz, és ez általában nem szokott jót eredményezni. Így is történt, a csabai csapat nem volt koncentrált. (Többen magyarázzák, hogy azért, mert az átigazolások, távozások megzavarták a fejeket. Azt gondolom, ha valaki profi játékos, akkor ilyen feltételezést nem engedhet meg magának. Messzi van még a szezon vége, ott kell teljesíteni, ahol a fizetést kapja valaki.) Bohus Bea megpróbálkozott több felállással, de azt hiszem, ezen a meccsen egész végig nem találta meg azt a csapatot, amelyik jól játszik. Egyedül Kudor Kitti és még valamennyire Bódi Berni volt az, aki a csabai oldalon, szerintem, megfelelő teljesítményt nyújtott.

Na és akkor itt jönne az újvárosi játékosok dicsérete, ami azt hiszem, külön-külön teljesen felesleges, mivel MINDENKI, aki pályára lépett, nagyon elszántan, fejben nagyon felkészülten, tette a dolgát.

Volt kapusteljesítmény, volt védekezés (pár apróbb visszarendeződési hibát leszámítva), na és ami nekem a legjobban tetszett, az ötletes, bátor támadójáték, amiben hiába vették ki a csabaiak Ferling Dettit a játékból, a többiek pótolták góljait. Egy pillanatig nem forgott veszélyben a győzelem, a különbség egyre csak nőtt.

Azt azért be kell vallanom, sokáig nem mertem hinni a végső sikerben, na és bocsánat ezért, de az előző meccseken többször volt, hogy vezetésből lettek elég csúnya vereségek.  Így most csak szorítottam, hogy végig kitartson az erő és a lendület, mert többen most sem lettünk, sajnos. (Nagyon "hiányzott a táncból" Boki, na és szerencsére most nem a góljai miatt, hanem azért a - szó legnemesebb értelmében vett - játékért, amit tőle szoktunk látni a pályán.) Szerencsére ez a nap a mi csapatunk napja volt. Imponáló győzelmet arattunk, ami hitet adhat a további küzdelmekre a csapatnak, csapat körül dolgozóknak és a szurkolóknak egyaránt. Nagy szükség volt rá, úgy gondolom.

Igazán szép győzelem volt ez. Gratulálok mégegyszer!

Mielőbbi gyógyulást a betegeknek, sérülteknek!

Hajrá Újváros!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.